Vajúdtak a Michelin-inspektorok
"Díjeső", "óriási eredmény", "minden eddiginél több" - olvasom a sajtóban. Akkor én másik mozit néztem.
Ismerjük ugye a már 125 éves legendát, a Michelin ellenőrök reggelente felöltik otthon álruhájukat, álbajuszt, álszemöldököt, valamint ál(l)szakállt ragasztanak, majd megindulnak, hogy különleges erős és objektív nagyítójuk, valamint etxrém pontos mérőszalagjuk segítségével leteszteljék, hogy melyik étterem a legény a gáton, és méltó arra, hogy Michelin-csillagot kapjon. Teszik mindezt az év 700 napján, az egyes éttermeket újra és újra ellenőrizve, a legapróbb rezdüléseket is szigorú figyelemmel kísérve. Egy meglazult narancskarika-tekercs, nem kellőképpen hetykén álló petrezselyembokor, nem eléggé barokkos tuile, vagy nem eléggé dzsungelsűrűségű borsócsíra sem kerüli el a figyelmüket, “mon Dieu” - kapnak a homlokukhoz, és már radírozzák is ki a ceruzával beírt csillagot, még felelni sem lehet a javításért félévkor.
Ez tehát a legenda, és akkor a többi információt tegnap este szereztem be a gálán, ahol anny…