A reptér felé rohanva is lehet nagyon jót enni Milánóban
Egy igazi, komoly séf nagy nyomás alatt is tud fantasztikus teljesítményt nyújtani
Éppen a legutóbbi olasz gasztrotúrámról tartottam hazafelé, egy csodálatos Lido84 ebéd után kellett eljutnom a milánói reptérre, amikor rájöttem, hogy a 21:55-kor induló gép előtt még talán beférhet egy vacsora is…
Ehhez pedig “mindössze” azt kellett leszerveznem, hogy legkésőbb 19:50-kor kész legyek a vacsorámmal, ami ugye eléggé lehetetlen, hiszen a legtöbb étterem eleve 19:15-kor vagy 19:30-kor nyit. Az esélytelen nyugalmával ráírtam az egyik kedvenc milánói séfemre, hogy legalább 1-2 fogás beleférhet-e az időbe, úgyis túl rég nem jártam nála. Szinte azonnal válaszolt, menjek nyugodtan, kicsit korábban is ki tud nyitni, valahogy megoldjuk.
Aztán olyan degusztációs menüt rittyentett mindössze 45 perc alatt - még desszert is volt, amit már csak a kijáratnál nyomott a kezembe, hogy futva megindulhassak a reptéri busz felé, amit sikerült is elcsípnem, időben ki is ért Malpensára, így hazaértem rendben, igaz, azóta már újra Olaszországban vagyok, hamarosan pedig egy még komolyabb olasz gasztroexpedícióra indulok, hogy a legnagyobb kedvenceimet újra végigkóstoljam, na meg esetleg új gyöngyszemekre is bukkanjak.
Itt vannak a jelenlegi kedvencek, ahol a fent emlegetett hely át is került most a különleges ajánlás kategóriából a kihagyhatatlanok közé:
#Kihagyhatatlan: Olaszország legfantasztikusabb éttermei
Olaszország valószínűleg nem csak számomra az egyik legjobb gasztroország: közel van, akár autóval, akár közvetlen repülőjáratokkal elérhető szinte bármelyik része 1-2 órán belül, és rengeteg a csodálatos alapanyag, sajtok, halak, gyümölcsök, zöldségek, tészták, felvágottak, stb., szóval már a legegyszerűbb szinten is, trattoriákban, osteriákban is gyakorlatilag tökéleteseket lehet enni, főleg, mivel az olasz egyszerű konyha izgalmas és egyedei sajátossága, hogy néhány alapanyagból is megdöbbentően jó dolgok álljanak elő.
Az a kedvencem, amikor nem kell választanom az étlapról, ezúttal ez végképp egyértelmű volt, hiszen csak a séf tudhatta, hogy hogy fogunk beleférni a szűkös időkeretbe…